Egy közös családi bringázás sokkal-sokkal többet adhat, mint egy megszokott közös nap hiszen amellett, hogy jól érezzük magunkat fejlődik a családi fizikai állapota is, plusz olyan helyekre juthatunk el kis szervezéssel, ahova gyalogosan nem.
De abban is más lesz, hogy ha magunk gyakorlott bringások is vagyunk számítani kell a többiek tegyük fel, hogy a gyengébb fizikai felkészültségére egyáltalán kevesebb kerékpáros tapasztalatára. Jó, ha már ismerjük a résztvevők képességeit és nem közben derül ki, hogy a gyereket egyenesen haladni is meg kell tanítani. Ha ezekkel tisztában vagyunk lehetőleg alacsony vagy semmilyen forgalmú utakra tervezzünk, ahol nem az állandó figyelmeztetésünktől lesz hangos a környék. Több alternatívát tervezzünk előre hiszen nem lehet pontosan előre tudni, hogy egy gyerek aznap mennyire hajlandó feszegetni a határait. Egy gyerek szükségletei több előrelátást igényelhetnek ezekkel számoljunk amennyire lehet.
Fontos, hogy a gyerek kerékpárja legyen szervízelve ne mondjuk rá, hogy úgy is csak ritkán használja, akkor meg nem költünk rá, mert akkor az úgy is lesz. Ha nehezen forog a kerék, nem fog a fék, nem vált a váltó biztosan nem szerez örömet a gyereknek és úgy ne is várjuk el tőle, hogy élvezze. Viseljünk magunk is sisakot, így jó példával elöl járva joggal várhatjuk el ezt családtagjainktól is.
